A panamai kormány különféle, a bevándorlást segítő törvényeket hozott létre, amelyek lehetővé teszik külföldiek számára, hogy ideiglenes vagy állandó panamai tartózkodási engedélyt kapjanak, munkavállalási engedélyt, de akár panamai állampolgárságot és/vagy panamai útlevelet is. A panamai bevándorlási törvények célja, hogy bátorítsák a befektetőket és élénkítsék a hazai gazdaságot.
A megtisztelő “Landscape of the Year 2011” díjat, a Graubünden kantonban található Alsó Engadine völgyben épült Val Sinestra kapta.
A Ramosch és Sent között fekvő térség híres a “puha” turizmus fejlesztéséről, és arról, hogy harmóniára törekednek a természettel.
A Brancia-völgyben futó vad hegyi patak választja el az erdőt és az ember formálta környezetet, a mezőkön számtalan orchideafaj
A kajmán-szigeteki parlament 2009. április 28.-án elfogadta az új bevándorlási törvényt, amelynek értelmében 25 éves tartózkodási engedélyt adnak olyan tehetős embereknek, akik befektetéseikkel hozzájárulnak a szigetek jólétéhez.
Az új jogszabály értelmében külföldiek pályázhatnak letelepedési engedélyre befektetésekért cserébe. A befektetőnek fizetnie kell 20.000 kajmán-szigeteki dollárt (24.000USD), ezért házastársa és gyerekei is tartózkodási és munkavállalási engedélyt kapnak.
A törvény a következő feltételeket szabja a letelepedésre vágyóknak:
-Rendelkeznie kell legalább 6 millió kajmán-szigeteki dollárral.
-Be kell fektetnie legalább 2.4 millió KYD-t engedéllyel rendelkező vállalkozásba, amelynek munkavállalói legalább ötven százalékban helyi lakosok, ezzel hozzájárul a szigetek jólétéhez.
-Igazolni kell a hozzáértést, kimutatásokkal kell bizonyítani a pénzügyi stabilitást, vállalni kell a befektetésekhez kapcsolódó menedzseri feladatokat.
-Be kell mutatni az erkölcsi bizonyítványt és az érvényes egészségügyi biztosítást.
A letelepedési engedély nem tartalmazza az üzleti és kereskedelmi engedélyt, ezért külön kell folyamodni. A letelepedettek további évi 20.000 KYD-t fizetnek.
Kapcsolódó cikkek:
Alacsony adózású (offshore) pénzügyi társaságok és holdingok (gyakorlati példák is)
Kajmán-szigeteki bankszámlanyitás menete
Bankolás a Kajmán-szigeteken: Több európai banki ügyfél, kevesebb kamatjövedelem
Az élet a svájci városokban már messze nem a legdrágább a világon. Egy felmérés szerint a kiköltözők számára legdrágább település Luanda, Angola fővárosa.
Luanda volt tavaly is a legdrágább, majd Tokió és a Csádban található N’Djamena követik a Mercer felmérése szerint. A legdrágább tíz városba belefért Szingapúr (8.) és Sao Paulo (10.) is, a brazil metropolisz tavaly még a 21. helyen állt.
Hongkong sikerét nemzetközi hagyományainak is köszönheti, a gyarmati múlt valójában angol befolyást jelent. Az angol nyelvet még ma is hallani a városban, most is hivatalos nyelv a kínai mellett. Hongkong lakosainak túlnyomó többsége a kínai etnikumhoz tartozik, a legtöbb nem ázsiai lakos a Brit Nemzetközösségből, az Egyesült Államokból, Japánból és Portugáliából érkezett.
Minden Hongkongba belépni vágyó külföldinek szüksége van vízumra.Az egyetlen kivétel, ha valaki angol állampolgár, ők hat hónapig tartózkodhatnak a város területén vízum nélkül.
A belize-i idegenforgalmi hivatal megerősítette, hogy a szigetország továbbra is ösztönzi, hogy nyugdíjasok telepedjenek le a karibi paradicsomban, erre egy új programot is létrehoztak.
Gibraltár népszerű lakóhelye többek közt a nemzetközi tanácsadóknak, a független vállalkozóknak és az offshore szektor élénkülése miatt az expat munkavállalóknak. Azonban érdemes tudni, hogy az aktív nyugdíjasok örökzöld kedvence is (ennek oka nemcsak az életstílus, de a vonzó adórendszer is).
Gibraltár előnyei közül most a letelepedést, munkát, ingatlan vásárlást, valamint a bel és külföldi lakosok adózását tekintjük át.
Az EU tagországok, az Amerikai Egyesült Államok, és a Nemzetközösség polgárainak nem kell vízum a belépéshez Ciprus területére. Néhány különleges esetben szükség lehet vízumra, de ez beszerezhető a repülőtéren vagy a kikötőben is.
A letelepedéshez vagy bevándorláshoz minisztériumi engedélyre van szükség, amit azonban általában minden gond nélkül kiadnak a szigeten visszavonulni vágyóknak és az offshore cégek vezető alkalmazottainak, ez utóbbiak számára a vízum neve: Temporary Residence Employment (TER). Ezen kívül külföldiek csak olyan munkát vállalhatnak el, amelyre nincs elegendő képzett munkaerő Cipruson.
A belga,német, luxemburgi és holland állampolgárok személyi igazolvánnyal léphetnek be az ország területére, amerikai állampolgárok választói igazolvánnyal vagy születési anyakönyvi kivonattal, kanadaiak születési anyakönyvi kivonattal, vagy állampolgárságukat igazoló okirat birtokában utazhatnak be a Holland Antillák területére. Brazil, mexikói, san marinói és trinidadi polgárok személyi igazolvánnyal léphetnek be. A többi ország állampolgárainak útlevélre van szüksége a belépéshez.
Turista célú beutazáshoz nincs szükség vízumra, kivéve a kínai, kubai, dominikai, haiti, észak-koreai, líbiai, kambodzsai és vietnami állampolgárokat. Turisták 14 napig tartózkodhatnak ott, amit helyben még 14 nappal lehet hosszabbítani, kivéve a belga, holland német, luxemburgi, angol, spanyol,dél-afrikai és bizonyos más afrikai országok polgárai 90 napot tartózkodhatnak a szigeteken vízum nélkül (helyben további kilencven napot lehet hosszabbítani).
Kanadai, amerikai és az EU tagállamokból érkező turistáknak nincsen szükségük vízumra, enélkül is 180 napot tartózkodhatnak a szigeten. Ha kérik, akkor be kell mutatni a visszaútra szóló jegyet, és a tartózkodás idejére megfelelő mennyiségű tőkét.
A belize-i belépéshez érvényes útlevélre (és esetleg vízumra) van szükség. Látogatók harminc napig tartózkodhatnak az országban. Hosszabbítás a Bevándorlási Hivatalban lehet kérvényezni, ennek költsége 25 BZ$. Az utazóknak megfelelő költőpénz kerettel kell rendelkezniük (50USD/nap/fő), valamint érvényes jeggyel a visszaútra. Az USA és az EU állampolgárainak nincs szükségük beutazási vízumra.
Bármely magánszemély kérvényezheti a belize-i letelepedést, ha egy évet folyamatosan ott töltött. A tartózkodási engedély költsége száz amerikai dollár és van egy kötelező letét, ami 100-1.200 dollár lehet a kérvényező nemzetiségétől függően. A letétet három év tartózkodás után adhatják vissza. A kitöltendő űrlaphoz minden Belizebe utazni szándékozó családtagról mellékelni kell két igazolványképet, amelynek hátán fel kell tüntetni a nevet és alá kell írattatni a békebíróval (Justice of Peace). A kérelmezőnek csatolnia kell személyes banki kimutatásait, orvosi igazolását és erkölcsi bizonyítványát is.
A rövid tartózkodásra szolgáló vízumot ingyen adják belépéskor, bár az ottlétre elegendő pénzügyi fedezet bemutatását kérhetik. A Seychelle-szigetek nem ösztönzi az olcsó turizmust. A vízumot meg lehet hosszabbítani legfeljebb három hónapra, és háromhavonta legfeljebb 12 hónapig.
Hosszabb tartózkodás esetén szükség lesz a kellő pénzügyi fedezet bemutatására, vagy lehet munkavállalási engedélyt kérni (Gainful Occupation Permit), ennek ára 1500 SR havonta, plusz 600 SR kezelési költség (a cikk írásakor).
Államforma: alkotmányos demokrácia
Főváros: Panamaváros
Nemzeti ünnep: Függetlenség napja november 3. (1903)
Népesség: 3.360.474 (becslés 2009)
Terület: 78200 négyzetkilométer
Nyelvek: spanyol (hivatalos), angol 14 % (sok panamai kétnyelvű)
Etnikai csoportok: mesztic 70%, amerindián és keverék 20%, kauikázusi 10%
Vallás: római katolikus 85%, protestáns 15%
Várható élettartam: 72.22 év
Pénznem: amerikai dollár (USD), balboa (PAB)
GDP 38.49 milliárd (becslés 2008)
GDP/fő: 11.600 (becslés 2008)
Amikor Panamát említjük, elsősorban mindenki a világ egyik műszaki csodájára, a Panama-csatornára gondol. Az ország kiemelkedően fontos stratégiai területen fekszik, összeköti Dél és Észak-Amerikát. A Panama-csatorna az Atlanti-óceánt köti össze a Karib-tengeren keresztül a Csendes-óceánnal.
Micheline Calmy-Rey
Micheline Calmy-Rey svájci elnöknő azzal vádolja az EU-t, hogy megnehezítik a kétoldalú megállapodások elkészültét, szerinte az euróbürokraták egyszerűen passzívak.
Calmy-Rey szerint a svájciak azért sürgetik a kétoldalú szerződést, hogy a svájci cégek szabadon tevékenykedhessenek az európai piacon. Az EU érdeke az, hogy a megállapodásban garantálják, a tagországok megkapják az állampolgáraiktól és a társaságoktól beszedendő adót, mondta az elnöknő a SonntagsZeitungnak.
A cikk a ” Hová érdemes menekülni Kelet-Európából? I. rész: Svájc“ folytatása!
Államforma: parlamentáris demokrácia
Főváros: Belmoplan
Nemzeti ünnep: Függetlenség Napja: szeptember 21. (1981)
Népesség: 3O7899 (becslés 2OO9.)
Terület: 22966 négyzetkilométer
Nyelvek: Angol (hivatalos), spanyol, maja, más, garifuna
Vallások: római katolikus, protestáns, más
Várható élettartam: 68.3 év
Fizetőeszköz: Belizi dollár (BZD)
GDP: 2577 milliárd USD
GDP/fő: 86OO USD
Nem örültek a kantonok, sem a sajtó, de még a politikusoknak sem tetszett a kormány új törvénytervezete, amely az adózást hozná még jobban összhangba a nemzetközi szabványokkal.
A kritikusok leginkább azt támadják, hogy a tervezett szabályok lehetővé teszik az adatvadászatot, amikor kormányok megbízásából a hatóságok rengeteg tisztességes banki ügyfél adatát “pörgetik át”, hogy találjanak valami büntethetőt.
A hét küzepén Eveline Widmer-Schlumpf pénzügyminiszter adta át a tövényjavaslatot a parlamentnek véleményezésre. A javaslat célja, hogy lefektesse az adóinformáció-csere alapjait, amelyek a már megkötött kettős adózást elkerülő egyezményekben (DTA) is szerepelenek.
A cikk a ” Hová érdemes menekülni Kelet-Európából? I. rész: Svájc“ folytatása!
Államforma: alkotmányos monarchia
Főváros: Ottawa
Nemzeti ünnep: Függetlenség Napja július 1. (1867)
Népesség: 33.487.208 (becslés 2009)
Terület: 9984670 négyzetkilométer
Nyelvek: angol 59,3%, francia 23.2%, 17.5%
Etnikai csoportok: angol eredetű 28%, kevert 26%, francia származású 23%, más európai eredetű 15%, ázsiai/afrikai/arab 6%
Vallás: római katolikus 46%, protestáns 36%, más 18%
Várható élettartam: 80.22 év
Pénznem: kanadai dollár (CAD)
GDP: 1.307 trillió (becslés 2008)
GDP/fő: 39.300
A svájciak hetven százaléka azért jár külföldre vásárolni, mert máshol olcsóbbak a boltok.
Az alpesi ország kiskereskedőinek becsült vesztesége 3.2 milliárd svájci frank, áll a Fuhrer & Hotz kereskedelmi tanácsadó által készített felmérésben.
Csak élelmiszert két és fél millió svájci frank értékben vásárolnak külföldi boltokban. A felmérés egyébként nem csak a megszokott bevásárló turizmust vizsgálta, hanem a svájciak általános külföldi vásárlási szokásait is.
A cikk a “Hová érdemes menekülni Kelet-Európából? I. rész: Svájc” folytatása
Szingapúr lesz húsz éven belül az a pénzügyi központ, amelyben a legtöbb külföldről érkezett eszközt kezelik, állítják a szakértők.
Szingapúr olyan üzleti és munkavállalási lehetőségekkel kecsegtet, amelyeket közép-európai tapasztalatokkal el sem tudnak képzelni az üzlet és szakemberek.
Egy felmérés szerint Svájc a leginnovatívabb ország, a sorban Svédország, Szingapúr, Hongkong és Finnország követik.
A Globális Innovációs Index 2011. 125 ország gazdaságát hasonlította össze, tavaly Svájc még a negyedik volt.
Az index követi az innovációt, mert az a gazdasági fejlődés és a jólét elengedhetetlen kelléke. Bár Svájc egyetlen főbb szempontban sem lett első, az összesített eredmény elég volt az első helyhez.
A kelet-európai régióból tulajdonképpen mindig volt indok elköltözni, legfeljebb ennek időpontja változott országonként, de mindig volt olyan terület, amely helyett máshol nagyságrendileg békésebb és emberibb életet lehetett élni. Egyre több olvasói kérdés érkezik hozzánk arról, hogy vagyonvédelmi szempontból és életminőséget tekintve hová érdemes költözni. Most induló sorozatunkban sorra veszünk néhány olyan országot, amelyekben igen jó élni, a pénzügyi magánéletet békén hagyják és az országok minden szempontból igen fejlettek, főleg ha összehasonlítjuk a régiónkkal.
A Svájci Államszövetség bankjai a banktitok és az ország stabilitása miatt egyre vonzóbbak a feltörekvő országok polgárai számára.
Amikor a svájci UBS óriásbank ellen fellépett az amerikai adóhatóság, akkor az nemcsak a tengerentúl okozott problémát, de igen sok európai ügyfél is elvitte pénzét a bankból.
A kifolyt pénzek helyett azonban rengeteg friss tőke jött a feltörekvő országokból és ezeket az új ügyfeleket nemcsak a banktitok csábítja Svájcba. Egyre többen keresnek menedéket a közel-keleti békétlenségek miatt és egyre többen félnek az euróövezet válságától, amelyet Görögország miatt az IMF is elképzelhetőnek tart.
Az OECD globális adóügyi fóruma határozza meg a magas adózású országok offshore ellenes háborújának fontosabb szakaszait. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet most azt sugallja, hogy rendelkezik az adókerülés szabályozásához és korlátozásához szükséges hatalommal.
A globális fórum bahamai ülésén történteket “rendkívülinek” és “megdöbbentőnek” tartja a Szabadságért és Jólétért Központ(CF&P), miután az ülésen bejelentett adóinformáció-csere egyezmény szabályok még az eseménynek otthont adó Bahamák gazdaságára is rendkívül káros hatást gyakorolnának. Szerintük a cél az adóverseny korlátozása.
A Glencore és a Trafigura kereskedőcégek, valamint a multinacionális élelmiszeripari óriás, a Nestlé a három legnagyobb svájci székhelyű cég, forgalmuk alapján.
A Handelszeitung szokásos évi, az 500 legnagyobb svájci céget rangsorba állító listájából kiderül, hogy a nyersanyagokkal kereskedő cégek veszik át a vezetést. A legnagyobb forgalmú Zug-kantonbeli Glencore forgalma elérte a 145 milliárd svájci frankot, míg a Nestlé csak a második 109.7 milliárdos forgalmával.
Több más kitűnő tulajdonsága mellett a svájci bankrendszer sokféleségéről is híres. A lényeg és az egész svájci bankipar mögöttes filozófiája az, hogy minden bank kínálhat minden banki szolgáltatást. Azonban a fejlődéssel együtt járt az is, hogy bizonyos pénzintézetek specializálódtak egyes területekre.
Minden svájci bank kínálhatja a következő szolgáltatásokat:
-hitelezés,
-vagyonkezelés és befektetési tanácsadás,
-fizetési műveletek(megtakarítási számlák, stb)
-értékpapírhoz kapcsolódó szolgáltatások (tőzsdei műveletek)
-kötvények jegyzése,
-pénzügyi elemzés.
