Az úgynevezett Rubik-elvet a Svájci Külföldi Bankok Szövetsége dolgozta ki.
A projekt célja az, hogy elválasszák a jövedelmet a vagyontól és forrásadót fizetni harmadik országnak, miközben a svájci bankszámla tulajdonosának neve titokban marad.
Az elv kiötlői szerint ez nagyobb védettséget nyújt a Svájcban dolgozó külföldi bankok alkalmazottainak a harmadik országok jogi akciói ellen. Abban is bíznak, hogy a garantált névtelenség (anonimitás) meggyőzi a svájci bankszámlák külföldi tulajdonosait, hogy ne vigyék el vagyonaikat az országból.
Svájcnak októberben sikerült Németországgal és Angliával megállapodnia a forrásadóról, amely így megvédte a banktitokot.
Így az angolokkal és németekkel aláírt megállapodások értelmében, ezen országok állampolgárai tarthatják be nem jelentett pénzügyi eszközeiket Svájcban.
Ahol lehet, a svájci bankok egyösszegű adót vonnak le a számlákról és névtelenül átutalják a német és angol adóhatóságoknak. A kezdeti egyösszegű adó kifizetésével Anglia és Németország lemondanak a korábban meg nem fizetett adókról.
Az adó mértéke 19 és 34 százalék közötti. A jövőben a tőkét úgy fogják terhelni, hogy a kamatok és az osztalékok után kell forrásadót fizetni.
A német számlák után 26.375 százalékot kell fizetni, ez megegyezik a vonatkozó német adóval. Az angol számlák esetén 27 és 48 százalék között lesz az adó, attól függően, hogy melyik kategóriába sorolbható a tőkemegtérülés.
Kapcsolódó cikkek:
Sok milliárdba kerülnek a svájci bankoknak az új adóegyezmények
Az EU újratárgyaltatná a svájci adóegyezményeket
Továbbra is nagy a nyomás Svájcon az adóügyek miatt
Az EU adóügyi főnökének nem tetszenek a Svájccal kötött adószerződések
A svájci magánbankárok szerint elég volt az EU-val kötött adóegyezményekből