Az előző cikkből egyértelműen kiderül, hogy miért térhetnek el egymástól a kantonok adói. Ezért a direkt (közvetlen) adózásnál nem ritkán eltértek a kantonokban az adóalap számítások és az adóterhek is, főleg a jövedelemadónál volt ez látható.
A népszavazás és az államszövetségi döntés értelmében azonban 1977-től enyhén korlátozták a kantonok önálló adókivetésének rendszerét, az alkotmány kisebb módosításával sikerült elérni főleg a jövedelem, vagyon, tőke és nyereségadók rendszerének harmonizációját(Art. 129 BV). Az alkotmány változása miatt 1990-ben a kantonok és az önkormányzatok által kivetett közvetlen adók ((StHG) harmonizációjáról szóló törvény is megváltozott.
A Svájcban nagy autonómiával rendelkező önkormányzatok is vethetnek ki adókat. Amellett, hogy egyre több feladatot kell ellátniuk, ráadásul olyanokat is, amelyek részben az államszövetség hatáskörébe tartoznak (mint az általános iskolák vagy bizonyos közegészségügyi vagy ellátási tevékenységek).
Bár az említett szolgáltatások részben állami, tehát szövetségi hatáskörbe tartoznak, azonban a megnövekedett kiadások fedezésére helyi forrásokat is igénybe kell venni. Az önkormányzatok működési autonómia mellett bizonyos fokú pénzügyi függetlenséggel is rendelkeznek.
A kantonok és önkormányzatok adózási viszonyát kerettörvénybe foglalták, amely tisztázza például az adókötelezettség, az adózás tárgya, illetve a büntetések témakörét. Az alkotmány szerint a kerettörvény értelmében az adókulcsok és adókedvezmények megállapítása továbbra is a kantonok hatásköre (Art. 129 Abs.1 und 2 BV és Art.1 Abs. 3 StHG). Az ilyen helyi adóügyekkel is foglalkozó hatóságok is a kantonok hatáskörében maradtak.
A kantonok és önkormányzatok közös adóügyeit meghatározó törvény (StHG) első szakaszában meghatározza, hogy mely adókat vetik ki a kantonok és önkormányzatok. A másodiktól a hatodik részig a természetes és jogi személyek adói, forrásadók, az eljárások és a büntetések szerepelnek. A hetedik rész a természetes személyek adóévét tárgyalja, az utolsó rész pedig a törvény végrehajtásáról rendelkezik és az egyéb rendelkezésekről.
Az StHG 1993-ban lépett érvénybe. A kantonok nyolc év türelmi időt kaptak, hogy összehangolhassák adózásukat az alkotmánnyal. A törvényt az életbe lépése óta már többször módosították.
Kapcsolódó cikkek:
A svájci adórendszer / A szövetségi rendszer és a svájci adók
Mit kell tudni a svájci adókról?
Svájci belföldi tevékenységet végző tőketársaságok adóoptimalizálása (rt, kft)
Adóminimalizálás svájci részvénytársaság alapítással
Svájci “kiegészítő” és “szolgáltató” társaságok adókedvezményei
Svájci “házi” (domiciliary) társaságokra vonatkozó adókedvezmények
Svájci holdingokra vonatkozó adókedvezmények
Svájci adóoptimalizálási trükkök onshore vállalkozásoknak
Svájci előkészületek az Áfa emelésre
A kantonok többsége adót csökkent
