Ahogy a pénzre mindig éhes kormányok egyre jobban fékezik a pénz mozgatását, még az olyan, banktitok törvényükre büszke országok, mint Svájc is kénytelen azzal szembesülni, hogy rákényszeríthetik hagyományai megváltoztatására.
Emiatt a privátbankok és a vagyonkezelők a szakzsargongban “black money”"-nak nevezett adózatlan pénzeket gőzerővel alakítják át olyan formátumokba, amelyeket nem támadhatnak.
Az átalakítás a formák megváltoztatása azonban egyben kitűnő lehetőséget jelent az iparág számára. Ahogy a korábbi offshore, ma alacsony adózású lehetőségek egyre törvényesebbé válnak, a pénzintézetek és a vagyonkezelők az ügyfelek újabb és sokkal szélesebb rétegét szólíthatják meg és korábban zárt piacokra is bejuthatnak.
“Kevesebb a fekete pénz a piacon, mint három évvel ezelőtt”, mondta Jean Schaffner luxemburgi adószakértő (Allen & Overy) “A bankok érdeke, hogy az ügyfelek ne rejtegessék a pénz”.
Az offshore ellenes keresztesháború tulajdonképpen 2009-ben kezdődött, amikor az OECD felállította a nem együttműködő adóparadicsomok fekete listáját, a G20-ak követelésére. Hogy lekerüljenek a listáról, egyre több országváltoztatott pénzügyi berendezkedésén, mint Andorra, Costa Rica, a Brit Virgin-szigetek, Liechtenstein és Monaco, stb. Mindenkinek el kellett fogadni a nemzetközi adózási szabványokat.
Svájcot is egyre jobban szorongatják, főleg az Egyesült Államok, ezért egyre több svájci bankszámlatulajdonos költöztette át vagyonát Hongkongba és Szingapúrba, amelyek még ellenállnak a nemzetközi nyomásnak.
Érdekes módon azonban minél erősebb lett a nyomás, annál jobban elterjedtek a teljesen legális és roppant hatékony adóoptimalizálási technikák.
Svájcban a saját névre szóló bankszámlák helyett, egyre jobban terjed a cégalapítás és az emberek odahelyezik gazdasági székhelyüket, így már senki sem nyomozhat utánuk, illetve nincs miért titkolni, hogy roppant alacsony adót fizetnek.
A Kajmán-szigetek volt az egyik legdrágább offshore terület, ahol tartózkodásról álmodni se lehetett a költségek miatt. Az ott alapított cégekben 60 százalékos helyi tulajdonra volt szükség. A frissen megynilt Kajmán-szigeteki Különleges Gazdasági Zónában tíz nap alatt lehet céget alapítani és 50 évre szóló teljes adómentességet kapni, miközben a költségek már nem magasabbak, mint bármelyik európai irodaházban. És persze nem számít offshore-nak, mert a cég valóban áthelyezi oda a székhelyét, fizikailag is meg lehet jelenni az egyik földi paradicsomban.
A FATCA és lehetséges európai megfelelője miatt a magánbankok és vagyonkezelők egyre inkább a kelet-európai, ázsiai és latin-amerikai gazdagok felé fordulnak.
Kapcsolódó cikkek:
Várja az adómentességre vágyó cégeket a Kajmán-szigeteki különleges gazdasági zóna!
Az adózatlan vagyonok Ázsiába tartanak?
Magánvállalkozók adócsökkentése panamai cég bankszámlájával
Szingapúri banktitok és a szingapúri bankszámlanyitás előnyei
